Nincs nap, hogy a Székelyföldből - hol valósan, hol virtuálisan - ki ne kaparintsanak egy részt. Elég Gyimesbükkre vagy a valaha Moldvába átirányított erdőségekre gondolni. A székelyföldi régiót is hevesen ellenzik. A napokban Horia Grama Kovázsna megyei prefektus hozakodott újra elő régióteremtő ötletével: szerinte Háromszéknek Brassó és Bákó megyével kellene együvé tartoznia. A kisrégiós ellenokoskodásoknak véget kellene már vetni. A ,,székely felkelések" akkor robbantak ki, amikor a ,,székely szabadságot", azaz az itt élők önrendelkezését valaki bántani merészelte. Székelyföld egyben maradásáért küzdeni kell, hangsúlyozta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Máról holnapra: Székelyföld a prés alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
2003. május 26.
Az RMDSZ háromszéki szervezete kéri Horia Grama prefektus és Nicolae Carlanescu, a prefektúra főtitkárának menesztését. Albert Álmos RMDSZ-elnök szerint a menesztést kérő közlemény elfogadását az váltotta ki, hogy teljesen ellehetetlenedett a prefektusi hivatal vezetőivel való együttműködés. Puskás Bálint szenátor szerint a kormánypárt helyi szervezetével való együttműködési megállapodás megkötésének feltétele a két tisztségviselő menesztése. /Háromszéken az RMDSZ kéri a prefektus menesztését. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./
2003. június 5.
Horia Grama prefektusnak le kellene mondania, vagy le kellene váltani - mondta a parlament alsóházának plénuma előtt Tamás Sándor képviselő. Tamás szerint a prefektus semmibe veszi a törvényeket, és teljesen a kormánypárt programja ellen dolgozik. "A prefektus és titkára hónapok óta a magánerdészetek létrehozása ellen harcol. Az érvényben levő törvények szerint engedélyezett a magánerdészeti hivatalok létesítése, és Romániában ez idáig 44-et jegyeztek be, melyek közbirtokosságok, magánszemélyek, egyházak és tanügyi intézmények erdőterületeit gondozzák. Mindezek ellenére a prefektus sorra megtámadta a helyi tanácsoknak a magánerdészetek létesítéséről szóló határozatait" - mondta Tamás Sándor. Hozzátette, több Kovászna megyei szenátor, képviselő és polgármester kérte már az illetékeseket, hogy figyelmeztessék a prefektust. Visszajelzés eddig csupán Ilie Sarbu mezőgazdasági minisztertől érkezett, aki szintén nem ért egyet a prefektus tevékenységével. /Bartos Lóránt: Panaszok a prefektusra. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./
2003. augusztus 14.
Az Agricultura Romaniei hetilap cikkírója a háromszéki román közösséget ért sérelemnek tekinti a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás területének visszaszolgáltatását. Török Sándor polgármester cáfolta a szaklapban megjelenteket, és kifejtette, a jogos tulajdonukat követelő gazdák minden bizonnyal hatékonyabban kísérletezhetnek majd az érintett földterületen.A cikk szó szerint idézte Horia Grama Kovászna megyei prefektus Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszternek írt levelét. A prefektus levelében kifejtette, hogy miért nem ért egyet az állomás területének 227 hektárra való csökkentésével. A kézdivásárhelyi kísérleti állomás Ceausescu rendeletével alakult meg. A földeket az akkori termelőszövetkezetektől verbuválták össze.Török Sándor, Kézdivásárhely polgármestere meglepődve olvasta az újságcikket: "Az utolsó talpalatnyi földdel kapcsolatosan megjegyezném, hogy ez a terület az utolsó rögig a háromszéki gazdák telekkönyvezett tulajdona, amit a román állam teljesen jogtalanul vett el, és amelyet a kilencvenes évek elején, valamint a 2000-ben megjelent törvények alapján próbál valamilyen formában visszaszolgáltatni. A cikkből számomra kiderül, hogy az írója szerint a földtörvény csak a Romániában élő románokra vonatkozik, a magyarokra nem. Mi nem kérünk egyebet, csak azt, amit a törvény minden egyes állampolgár számára biztosít." /Bartos Lóránt: "Az utolsó talpalatnyi román föld". = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./
2003. szeptember 20.
A Kereszténydemokrata Mozgalom Elnökségének nevében Puskás Bálint, a Sepsiszentgyörgy városi RMDSZ-elnökségének nevében Orbán Barra Gábor elnök állásfoglalásukban Kovászna megye prefektusának, Horia Gramának mielőbbi felelősségre vonását és lemondatását követelték. ,,A törvények sajátos értelmezésének bravúrjával és a "független" igazságszolgáltatás segítségével a prefektusnak sikerült több, a köz érdekében hozott önkormányzati határozatot semmissé nyilvánítatnia. Most, amikor beigazolódott, hogy munkamódszere a megye gazdasági fejlődését is gátolja, mert egy hatmillió eurós programból kimaradni kárára van nemcsak a magyar, de a román közösségnek is, meggyőződésünk, hogy ezek után ismételten követelnünk kell nemcsak leváltását, de felelősségre vonását is." Horea Grama ténykedésének eredménye az, hogy Kovászna megyét kizárták a SAMTID-programból, és ezzel Háromszéknek jelentős kárt okoztak. /A legkártékonyabb prefektus ! (Mondjon le és vonják felelősségre). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./
2003. október 6.
Botrányosan ért véget a Háromszéki Képviselők Tanácsának (HKT) legutóbbi ülése. Tulit Attila a testület támogatását kérte a települési tanácsok létrehozásához, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatörekvéséhez. Felkérték Tulitot, ismertesse elképzeléseit, ám a rövid beszámoló nem elégítette ki a jelenlévők kíváncsiságát. Demeter János háromszéki tanácselnök cinikusnak nevezte a kezdeményezést, és hiányolta, hogy mindeddig senki nem indítványozott tárgyalást a témában. Demeter hangsúlyozta: a Csapó-féle autonómiatervezettel nem érthetnek egyet, elavultnak tartják. Ugyanakkor javasolta, az SZNT legyen az RMDSZ társult tagja, és akkor mindenki támogatni fogja. Puskás Bálint szenátor javaslatára végül köztes megoldás született: megbízták a területi elnökséget, tanulmányozza a törekvéseket, tárgyaljon az SZNT kezdeményezőivel, hogy a tájékoztatás után a HKT kialakíthassa álláspontját. Tulit Attila az elodázó megoldást nem tartotta kielégítőnek, úgy vélte, a testület tulajdonképpen elutasította a támogatásra vonatkozó kérést, és a gyűlés végén benyújtotta a HKT-tagságról való lemondását. Ezt követően elszabadultak az indulatok, heves szóváltásra került sor, Márton Árpád képviselő, a HKT elnöke élesen és hangosan bírálta Tulitot és a sajtót. "Nem maradhatok olyan testület tagja, amely nem támogatja az általam legfontosabbnak tartott kezdeményezést, az autonómia kiharcolását" - indokolta döntését a Krónikának Tulit Attila. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke érthetetlennek nevezte a Háromszéken kialakult RMDSZ-ellenes hangulatot. A HKT tiltakozást fogalmazott meg Horia Grama Kovászna megyei prefektus magyar- és közösségellenes tevékenységével kapcsolatosan. Felkérték Adrian Nastase miniszterelnököt, vizsgáltassa ki az ügyet. /Farkas Réka: Autonómiavita után kilépés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2003. október 15.
A Székely Nemzeti Tanács nem politikai alakulat, hanem civil szerveződés kíván lenni, megalakításának célja pedig az autonómiaigény kinyilvánítása - hangzott el újra a Székely Nemzeti Tanács háromszéki kezdeményezőinek okt. 14-i sajtótájékoztatóján. Horia Grama Kovászna megyei prefektus elítélte a tanácsok megalakítását. A többségükben magyarok lakta háromszéki települések több mint felében okt. 12-én, vasárnap megalakultak a települési tanácsok. A hét végéig további 10-12 tanács megalakulása várható. Tulit Attila, az SZNT Kezdeményező Tanácsának tagja szerint az okok összetettek, egyes régiókban hatásos ellenkampány is kibontakozott. Orbaiszéken például Bukovinszky Miklós református lelkész összehívta a környék papjait, s igyekezett megfélemlíteni őket. A lelkész kifejtette: visszaüthet, ha részt vesznek a települési tanácsok megalakításában. A pénz és emberhiány miatt a szervezők 80 százalékban a lelkészek segítségére támaszkodtak, Bukovinszky gesztusa viszont sok helyen meghiúsította az alakuló ülések megszervezését. "Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy az RMDSZ ilyen megosztó álláspontra helyezkedik - hangsúlyozta Tulit Attila. Horia Grama prefektus kijelentette: "Figyeltük és figyeljük a történéseket, és ha kiderül, hogy törvénytelen dologról van szó, azonnal jelezzük az ügyészségen, rendőrségen". /L. P., Farkas Réka: Nem politizálni akarnak. Háromszéki kereszttűz a Székely Nemzeti Tanácsra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./
2003. október 24.
Sepsiszentgyörgyön okt. 23-án a Distrigaz ismét elzárta a gázcsapokat.A gázcsapok múlt heti kinyitását követően a város vezetősége és a hőszolgáltató cégek képviselői megbeszélést folytattak a gázszolgáltatóval arról, hogy milyen feltételek mellett maradhatnak nyitva a csapok. Okt. 23-án azonban a gázszolgáltató bukaresti vezérigazgatójától érkezett utasítás: a fűtésszolgáltató cégek mindaddig nem kapnak gázt, ameddig teljes (!) adósságukat nem törlesztik. Horia Grama prefektust és Puskás Bálint szenátor ígéretet tett: közbenjárnak a minisztériumnál annak érdekében, hogy a Distrigaz vezetősége visszatérjen a tárgyalásokhoz./(vop): Egy hetet sem tartott a gázfűtés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2003. november 5.
A Kovászna megyei prefektúra román nyelvre fordította a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) kapcsolatos dokumentumokat és a Brassói Fellebbviteli Bíróság rendelkezésére bocsátotta azokat, hogy döntsön a székely tanácsok megalakulásának törvényességéről, közölte nov. 4-én Horia Grama prefektus. A prefektus szerint a székely tanácsok törvénytelenek és alkotmányellenesek. Horia Grama bírálta a Kovászna Megyei Tanács elnökének, Demeter Jánosnak a Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozásával kapcsolatban tett kijelentéseit is, mondván, hogy mérsékeltebb jellege ellenére ez a javaslat is etnikai kritériumokon alapul. /Bírósági döntést kérnek az SZNT ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2003. november 5.
A Kovászna megyei prefektúra nem enged, nem karaja elismerni, hogy Romániában jogi személyiséget nyerhetnek az önkormányzati társulások. Horia Grama preketus szerint mindenki helytelenül jár el, országszerte jogtalanul alakultak társulásokt. Újra napirenden hát a Samtid programon elveszített 6 millió euró és Jonathan Scheele romániai főbiztos nyilatkozata: csak jogi személyiséggel rendelkező társulás pályázhat. Horia Grama nem hajlandó elfogadni ezt. - Az Unió nem szabhat olyan feltételeket, amelyek törvénybe ütközőek - szajkózza másfél hónapja. /Farkas Réka: Kényszerküzdelem. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./
2003. november 14.
Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete közleményében kérte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kapcsán indult vizsgálat megszüntetését, ugyanis álláspontja szerint Horia Grama prefektus és Adrian Vlad Casunean, a megyei SZDP elnöke az SZNT ellen tett lépéseikkel és nyilatkozataikkal alkotmányos jogokat sértettek. A közlemény szerint az SZNT ellen indult vizsgálat "teljes mértékben a Szekuritáté 1989 előtti eljárásaihoz hasonló", és hangsúlyozza: a térség regionális fejlesztését minden lakosa kívánja, ennek megakadályozása elítélendő mind a magyar, mind a román lakosság részéről. Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke elmondta: a közleményt eljuttatják a kormánynak, a parlamentnek és a miniszterelnöknek, akiktől a szükséges lépések megtételét várják. A Kovászna megyei prefektúra november elején román nyelvre fordította az SZNT-vel kapcsolatos dokumentumokat és a Brassó Megyei Fellebbviteli Bíróság rendelkezésére bocsátotta azokat, hogy az igazságszolgáltatás döntsön a székely tanácsok törvényességéről. /Kérik az SZNT ellen indított vizsgálat megszüntetését. Az RMDSZ szerint a feljelentők alkotmányos jogokat sértettek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2003. november 14.
Nyilvános vitára bocsátják a Csapó I. József-féle autonómia-statútumot - határozta el nov. 13-i sepsiszentgyörgyi munkaülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állandó bizottsága. Az esetleges módosító javaslatokat dec. 10-éig várják, majd dec. 12-éig véglegesítik a tervezetet. A dokumentumot legkésőbb jan. 6-áig el kell fogadnia az SZNT-nek, ezt követően terjesztik - a képviselők és a szenátorok segítségével - a parlament elé. Lefordították román, angol és német nyelvre a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által alapokmányként kezelt autonómia-statútum-tervezet szövegét. Itthon a román sajtóval igyekeznek megismertetni a statútum tartalmát, jövő héten pedig sajtótájékoztatót tartanak Budapesten és Bécsben is. Ügyészségi eljárás egyelőre senki ellen nem indult. Tulit Attila SZNT-alelnök reagált az alsó-háromszéki RMDSZ Operatív Tanácsának nov. 12-i állásfoglalására. Az Operatív Tanács úgy értékelte, hogy Horia Grama, Kovászna megye prefektusa és Adrian Casunean-Vlad PSD-képviselő cselekedeteivel és nyilatkozataival alkotmányos jogokat sértett, és a 89 előtti szekuritátés eljáráshoz hasonlították az SZNT ellen indított kivizsgálást. Az RMDSZ közleményét egyfajta állásfoglalásnak tekintjük, bár nem teljesen egyértelmű - fogalmazott Tulit. Szomorú, hogy a székelyföldi autonómiáról most sem ejtenek egyetlen szót sem, megpróbálják összemosni a székelyföldi regionális fejlesztési tervekkel." /Farkas Réka: Külföldre készül a Székely Tanács. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./
2003. november 15.
Egyre feszültebb a viszony Háromszéken az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között - jelentette ki Adrian Casunean Vlad képviselő, a PSD megyei elnöke. A képviselő rossz néven vette az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének állásfoglalását, melyben őt és Horia Grama prefektust azzal vádolják, hogy cselekedeteikkel és nyilatkozataikkal alkotmányos jogokat sértettek, és a Szekuritáté eljárásaihoz hasonlították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ellen indított kivizsgálást. Casunean szerint a magyaroknak nincsenek külön alkotmányos jogaik, csupán állampolgári alkotmányos jogok léteznek, hiszen mindannyian egyenlőek. Casunean kifejtette, székelyföldi régió nem létezik, ez nem a székelység területe, hanem román föld, Románia területén. Az SZNT autonómiatörekvései kapcsán továbbá hozzátette: "Egyetlen céljuk van, feszültséget kelteni, és megnehezíteni Románia európai uniós csatlakozását. Azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy gondok vannak a térségben, pedig már többször bebizonyítottuk, hogy sehol Európában nem olyan kedvező a kisebbségek helyzete, mint Romániában." /Farkas Réka: Feszült a viszony. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2003. december 2.
Horia Grama, Kovászna megye prefektusa azzal vádolta Markó Bélát, hogy az RMDSZ székelyföldi választmányának értekezletén mondott beszédében a Kovászna megyei prefektusi intézmény ellen uszította a magyar lakosságot. - Mindnyájan tudjuk, hogy Kovászna nem "székely megye", hanem román megye, ahol a többségi lakosság magyar nemzetiségű - szögezte le Grama, aki kérte Markót, hagyjon fel prefektusi tevékenységének "tendenciózus értelmezésével", és "konkrétan" nevezze meg, hogy a Kovászna megyei prefektúra mely akcióit lehet magyarellenesnek elkönyvelni. Az RMDSZ székelyföldi választmányának pénteki konferenciáján Markó kifejtette: a magyaroknak nem kell eltűrniük, hogy a Kovászna megyei prefektus és köre magyarellenes légkört teremtsen a megyében. - Az ortodox egyháznak nem kell feltétlenül terjeszkednie a Székelyföldön, és a román prefektusnak nem kellene megszabnia, mi történhet egy székely megyében - jelentette ki Markó. /Horia Grama: Markó Béla uszít. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2004. február 11.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul a Horia Grama prefektus, ha továbbra is alkalmazási feltételként tünteti fel a magyar nyelv ismeretét a sepsiszentgyörgyi városháza. Elismerte, a közigazgatási törvény előírja, hogy egyes munkahelyekre a kisebbségek anyanyelvét is ismerő személyt kell alkalmazni, de nem kell általánosítani, mert az törvénytelen és alkotmányellenes. Mások felszólítására visszavonták határozataikat, rendeleteiket, de Sepsiszentgyörgy makacsul kitart. A prefektus azt is kifogásolja, hogy a megyei tanács és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat törvénytelenül használja címerét. Azzal magyarázták a címerhasználatot, hogy levédték a védjegyhivatalban. /(Szekeres): A feljelentő prefektus. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./
2004. február 12.
Háromszék lakosságát hivatalos címere körül évek óta folyik a huzavona a megyei tanács és a prefektúra között. A megyének továbbra sincs hivatalos címere, az egykori címert a magyar vezetésű megyei tanács logóként védte le a Szabadalmi és Védjegyhivatalnál (OSIM), és mindmáig ebben a formában használja. A Horia Grama vezette prefektúra azonban beperelte emiatt a megyei tanácsot. A bíróság alapfokon a prefektúrának adott igazat. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke jelezte, Bukarestben nyújtanak be fellebbezést a bírósági döntés ellen. Időközben a megyei önkormányzat ismét kezdeményezte a régi megyecímer hivatalos elfogadását. Ennek érdekében meghirdették a pályázatot, két jelentkező (mindketten magyarok) négy tervet adott le a tanács által kinevezett szakbizottságnak. Mindegyik terv a régi Háromszék-címer egy-egy módosított változata. Az Országos Heraldikai Bizottság már nem egy régi címert jóváhagyott, így elméletileg nincs akadálya, hogy Háromszék egykori emblémáját is hivatalosítsák. A 17. században megalkotott címer megtalálható az 1837-ben épült megyei könyvtár (az egykori megyeháza) épületének homlokzatán. A két világháború között nemcsak a helyi román közösség, hanem a bukaresti hatalom is elfogadta ezt a címerváltozatot. Négy évvel ezelőtt azonban ugyanez a címerterv a helyi románság képviselőinek ellenállásába ütközött. Akkor a román közösség képviselői egy másik címer elfogadása mellett kardoskodtak, melyen a jelenlegi szimbólumok mellett megjelent volna az ortodox kereszt és két árapataki motívumos tányér is. A szakbizottság azonban túlzsúfoltnak találta ezt a változatot. A címertervekről a háromszékiek véleményét is kikérik – mondta el Demeter János tanácselnök. Minden településen kifüggesztik a pályázatban részt vevő változatokat, és a lakosság véleményt mondhat, melyik címertervet tartja jobbnak. /Farkas Réka: Régen címert, ma „logót” használ a tanács. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./ „Semmi nem indokolja, hogy a régi Háromszék-címert újabbra cseréljék” – nyilatkozta W. Kovács András történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos kutatója. A szakember kifejtette, címereket csak nagyon kivételes esetben szokás megváltoztatni, a hatályos rendelkezések is csupán annyit írnak elő, hogy a megyecímerek esetében egységes pajzsformát és falkoronát kell használni, a többi motívumról nincsen szó. „Egy címer különben is annál értékesebb, minél régebbi” – tette hozzá a heraldikával behatóan foglalkozó kutató. /L. J.: Minél régebbi egy címer, annál értékesebb. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2004. március 3.
Horia Grama prefektus elrendelte el Tulit Attila sepsiszentgyörgyi magyar tanácsos leváltását. Hangsúlyozta, ebben a kivételes esetben példásan együttműködött a város vezetésével. Tulit Attila példátlannak nevezte, hogy egy magyar polgármester, Albert Álmos a román prefektus segítségét kéri egy megválasztott magyar tanácsos eltávolításában. Albert Álmos úgy érvelt, hogy törvény által előírt kötelességét teljesítette, de elismerte, személyes nézeteltérések állnak az ügy hátterében. Tulit Attila megfellebbezi a prefektus döntését. Úgy látja, ezáltal nemcsak városi tanácsosi tisztségétől akarják megfosztani, hanem attól is, hogy indulhasson az idei önkormányzati választásokon. /„Összeférhetetlenségre” hivatkozik Grama. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2004. május 19.
A háromszéki művelődési élet három személyiségét tüntette ki máj. 18-án Iliescu elnök. A kultúra területén kifejtett tevékenységéért, a művelődési örökség ápolásáért és népszerűsítéséért elismerésben részesült Haszmann Pál, a csernátoni múzeum igazgatója, Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa és Musát Gyula, a Kovászna megyei Művelődési Intézet munkatársa. Az érmet és a díszoklevelet Horia Grama prefektus adta át. /Államelnöki kitüntetések Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./
2004. május 26.
Nem pályázhattak a háromszéki városok vízhálózat-felújításra. Ismét napirendre került a SAMTID-programon a Háromszék által elveszített hatmillió euró ügye. Megjelent a Hivatalos Közlönyben azoknak a megyéknek a listája, amelyek pályázhatnak a kisvárosok vízhálózatának bővítésére, és a névsorból hiányzik Kovászna megye. Az önkormányzatok Horia Grama prefektust vádolják, ő azonban úgy véli: a testületek elsősorban önmagukat hibáztathatják. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester az önkormányzat nevében tisztázó ülésre hívta Gramát, aki azonban nem jelent meg. /Farkas Réka: Búcsú a hatmillió eurótól. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2004. július 2.
Marian Florian Saniuta belügyminiszter váratlanul Sepsiszentgyörgyre érkezett és alig egy órát töltött a városban. A rendőrségi székházban találkozott a megye vezető beosztású rendőreivel, a civil szférából csak Horia Grama, a megye prefektusa volt jelen. A programból kimaradt a megye vezetőivel való ismerkedés. /(Flóra Gábor): Váratlanul jött, gyorsan távozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
2004. július 10.
Adrian Vlad Casunean, az SZDP Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy bepereli a megyei RMDSZ-t rágalmazás és etnikai gyűlöletkeltés miatt. Casunean elmondta, a helyhatósági választások második fordulójában szórólapok jelentek meg Sepsiszentgyörgyön, amelyek – állítása szerint – az RMDSZ háromszéki területi szervezetének rendelésére készültek. A papírokra a Kovászna megyei SZDP-elnök, Horia Grama prefektus és Rétyi Ödön kormánypárti polgármesterjelölt arcképét nyomtatták. A szórólapokon megjelent a prefektus és Casunean néhány nyilatkozata is, amelyek szerint elleneznék a földek visszaszolgáltatását, valamint azt, hogy Sepsiszentgyörgy egyik utcáját Petőfi Sándorról nevezzék el. A szórólapok szerint Casunean és Grama azt is kijelentették, hogy a közintézményekből többezer magyar kerül az utcára. A lapok másik oldalán az állt, hogy a magyarok ne szavazzanak Rétyire, aki mögött Casunean és Grama áll. – Casunean szerint míg Bukarestben az RMDSZ "mosolygós és szellemes", addig a fővároson kívül "az igazi arcát mutatja: intoleráns, alávaló, képmutató, sovén és exkluzivista". /SZDP–RMDSZ per Kovásznán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2004. augusztus 13.
Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke közölte, hogy a pénzügyőrség politikai megrendelésre állandóan zaklatja és ellenőrzi a magyar részvényesek tulajdonában levő cégeket. A magyar tulajdonban levő cégek csődbe mennek az állandó ellenőrzések és büntetések miatt. Albert Álmos példaként Kis József zágoni polgármester esetét hozta fel, akinek saját és a polgármesteri hivatal cégeit május folyamán tizenhatszor ellenőrizték, az ellenőrök "óránként" beszámoltak tevékenységükről Nistor Tiberiunak, a Kovászna Megyei Közpénzügyi Hivatal igazgatójának és Horia Grama prefektusnak. /Magyar cégeket zaklatnak Kovászna megyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./
2004. augusztus 20.
Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazást nem lehet kiírni a Székely Nemzeti Tanács által említett törvény alapján. Az SZNT a 2000/3-as törvényre hivatkozott amikor a Kovászna, illetve a Hargita megyei tanácshoz benyújtott kérésében, amelyben népszavazást indítványoz autonómia-ügyben. "Van viszont egy másik törvény, amely a fejlesztési régiók működését szabályozza, ez lehetőséget teremt arra, hogy a megyék döntsenek fejlesztési régiók létrehozásáról", vélekedett a tanácselnök. Horia Grama Kovászna megyei prefektus szerint az SZNT kezdeményezése törvénytelen. "Egy ilyen népszavazás megszervezésének semmiféle törvényes alapja nincs, de meglátjuk, milyen álláspontra helyezkedik a megyei tanács", mondta. A prefektus szerint "az etnikai alapú autonómia elfogadhatatlan és nincs összhangban az EU előírásaival". /Törvénytelen az SZNT népszavazás-kezdeményzése? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2004. szeptember 1.
Horia Grama Kovászna megyei prefektus sajtótájékoztatóján törvénytelennek nevezte a Székely Nemzeti Tanács kérését Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kiírására. Hozzáfűzte: az alkotmány világosan kimondja, a román állam nemzeti, egységes és független jellege módosíthatatlan. Ferencz Csaba SZNT-alelnök szerint a Székely Nemzeti Tanács nem mond le a Székelyföld autonómiájáért való harcról, annak ellenére, hogy "a parlament és a kormány magatartása az SZNT szándékát illetően bebizonyította, hogy a székelyeket másodrendű állampolgárokként kezelik". /Grama: törvénytelen az autonómia-népszavazás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2004. szeptember 7.
A megye román civil szervezetei és a Kovászna–Hargita megyei ortodox püspökség Szárazajtán szept. 4-én katonai tiszteletadással újratemetett tizenkét román és egy német katonát. Horia Grama, a megye prefektusa beszédében kifejtette, hogy nem a régi sebekben kívánnak vájkálni, hanem a normalitás jegyében, a keresztény szokásrend szerint megadni a végtisztességet az elesetteknek. Az eseményről beszámoló riportban az olvasható, hogy az említett katonákat a 1944. szeptemberében a magyar szárazajtaiak foglyul ejtették, megkínozták és meggyilkolták. A román áldozatok számát soha nem állapították meg pontosan, ,,lehet, tizenhárman voltak, lehet, százan”. Néhány napra rá – áll a cikkben – , szept. 26-án a román hadsereg egy hadteste megtorlásként – felületes kivizsgálás után – kivégzett tizenegy szárazajtai magyart. Ez hazugság, a visszavonuló román sereg katonáit nem a szárazajtaiak gyilkolták meg, hanem harcban estek el, továbbá a tizenegy magyar kivégzését nem a román hadsereg követte el, hanem a Maniu-gárdisták. A történelemhamisítás tehát ma is folytatódik. /(s): Történelemhamisítás újratemetéssel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./
2004. szeptember 8.
Horia Grama Kovászna megye prefektusa körlevelet írt az autonómia ügyében esedékes referendum kérdésében a megyei, illetve a helyi önkormányzatokhoz Nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az esedékes népszavazás megszervezése a jogkör túllépését jelenti, s a szervezők ezzel járó felelősségre vonását kérte. /(Flóra Gábor): Horia Grama levelét megírta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2004. szeptember 10.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke, Ferencz Csaba és Albert Álmos háromszéki RMDSZ-elnök azzal vádolta Horia Gramát, Kovászna megye prefektusát, hogy túllépi hatáskörét, amikor büntetéssel fenyegeti az autonómiáról szóló népszavazás szervezőit. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, a helyi képviselők tanácsának elnöke szintén úgy értékelte, hogy Grama prefektus fenyegetőzései törvénytelenek. /Kovászna megye prefektusát túllépi hatáskörét. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./
2004. október 27.
Rekordsebességgel ellenőrizte a prefektúra a sepsiillyefalvi önkormányzatnak az autonómiaügyben kiírandó népszavazásról szóló határozatát, és Horia Grama kormánymegbízott felszólította a testületet annak visszavonására. Sepsiillyefalva tanácsa okt. 20-i ülésén határozott arról, hogy kiírja a népszavazást, melyen arról kérdezik meg az illyefalvi polgárokat, akarják-e Székelyföld mint autonóm területi-közigazgatási egység szerves, törvény általi létrehozását és Illyefalva ezen területi-közigazgatási egységhez tartozását. /(Szekeres): A prefektus megtámadta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./
2004. november 19.
Albert Álmos, a Háromszéki RMDSZ elnöke közölte, hogy a megyei szervezet törvénytervezetet dolgoz ki a Székelyföld elnevezés hivatalos használatával kapcsolatban. Horia Grama Kovászna megyei prefektus válaszában kijelentette, hogy a Székelyföld feliratú névtáblák elhelyezése törvénytelen. Felhívást intézett mindazokhoz, akik választási kampányt folytatnak, hogy tartsák tiszteletben a hatályos törvényeket. /Törvénytervezet a Székelyföld név hivatalos használatáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./ Adrian Vlad Casunean, a Kovászna megyei SZDP elnöke kijelentette, hogy a megyei szervezet traktorral dönti majd le a Székelyföld feliratú névtáblákat, amelyek elhelyezését az RMDSZ tervezi, és ha kell, Románföld feliratú táblákat állít fel. A Kovászna megyei SZDP elnöke elmondta, a névtáblák nem fognak közterületen állni, legfeljebb egy fél óráig. /Traktorral döntik ki a Székelyföld- névtáblákat? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./
2004. november 24.
Az RMDSZ Kovászna megyei képviselő-, és szenátorjelöltjei nov. 22-én a kökösi megyehatárnál felállították a Székelyföld határát jelző táblát. Antal Árpád képviselőjelölt szerint ezáltal is üzenni szeretnék, hogy az RMDSZ nemcsak kampányszlogenként használja az autonómia kifejezést, hanem határozottan harcolni fog Székelyföld autonómiájáért. Az RMDSZ jelöltjei elmondták, hogy a következő parlamenti ciklusban kidolgozzák, és benyújtják a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. A rendőrség néhány perc múlva eltávolította a háromnyelvű Székelyföld-névtáblát. A Kovászna megyei RMDSZ képviselőit rendőrök várták a helyszínen, ahol egy buldózer állt a megyehatárt jelző székelykapu előtt. Tamás Sándor parlamenti képviselő elmondta, a névtábla elhelyezése az első lépés az autonómia felé. Nichita Teodor főfelügyelő, a Kovászna Megyei Rendőr-felügyelőség vezetője félbeszakította Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a felsőház alelnökének beszédét, mondván, hogy az RMDSZ kezdeményezése illegális. Puskás arra kérte a rendőrfőnököt, hogy ne zavarja meg beszédét. "Meglepett a főfelügyelő közbelépése. Nyolcéves tevékenységem alatt egyszer sem szakított félbe sem a rendőrség, sem az államfő. Lehetőségem volt probléma nélkül elmondani politikai véleményem; most, egy politikai álláspont ismertetése közben félbeszakított a főfelügyelő és megfenyegetett, amit én elképzelhetetlennek tartok. Értesítem a romániai és külföldi illetékes szerveket a történtekről. Megszegték alkotmányos jogaimat. Én választókat képviselek, akik a parlamentbe delegáltak, bárhol kifejthetem politikai nézeteimet", nyilatkozta újságíróknak Puskás Bálint. Nechita Teodor főfelügyelő nem kívánta kommentálni a szenátus alelnökének nyilatkozatát. A rendőrfőnök elmondta, a közúti közlekedésről szóló 2002/195-ös kormányrendelet megtiltja a táblák elhelyezését a közutakon az útügyi igazgatóság és a rendőrség engedélye nélkül. A Székelyföld-névtáblát elhelyezése után pár perccel eltávolította a rendőrség. Puskás Bálint szerint a rendőrség törvénytelenül beleavatkozott a választási kampányba. Horia Grama Kovászna megyei prefektus szerint a rendőrség közbelépett egy illegális tevékenység kapcsán. "A névtábla eltávolítása törvényes, mivel bizonyítékként szolgál a rendőrségi vizsgálatban", szögezte le a prefektus. /Csak néhány percig állt a Székelyföld-névtábla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
